Laudáció

 

Molnár István Csurgóról, abból a kisközségből származik, melynek első okleveles említése 1019-ben, a kora középkorban történt. A kezdeti "városmag"-ban, a mai Óvárosban templomos lovagok telepedtek meg. A XVIII. században a Festetics család birtokába került a környék, Festetics György 1792-ben rakta le a mai csurgói református gimnázium alapkövét. Csokonai Vitéz Mihály egykor tanára, majd névadója lett annak az iskolának, mely Professzor Emeritusunk születési évében, 1939-ben 25 ezer darabos könyvtárral, zuhanyozóval ellátott tornateremmel rendelkezett. A környezeti elemek meghatározóvá válhattak Molnár István életében. E falak között szívhatta magába a történelem, a könyvek és a mozgás szeretetét. Innen eredeztethetjük:

 

A kistelepülésről a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára vezetett Molnár István útja. A jó kommunikációs készséggel, humorral rendelkező egyetemista hamarosan a társasági élet egyik központi alakja lett. Sok, a mai napig élő kapcsolata ebből az időből származik, feleségével is az egyetemen ismerkedett meg.

 

Az ifjú férj diplomájának megszerzése után bennmaradhatott az egyetemen tanársegédként, 1976-ig dolgozott ott. A nagy munkabírású fiatalember az oktatás mellett másodállásban jogtanácsos volt, és folyamatosan továbbtanult, így 1969-ben ügyvédi jogtanácsosi szakvizsgát, 1979-ben Külkereskedelmi Áruforgalmi Szakvizsgát is tett.

 

A csurgói kiinduláshoz képest hatalmas, és egyáltalán nem szokásos életutat járt be Molnár István. Egy kreativitáskutatásban olvastam, hogy az átlagnál kreatívabb emberek múltjában gyakrabban fordulnak elő költözések. Nos, ha a költözések számával kapcsolatban nem is tudok ilyen statisztikát kimutatni, abban biztos vagyok, hogy a költözések távolsága nem tekinthető átlagosnak. Molnár István látóterének bővüléséhez nagyban hozzájárulhatott, hogy 3 évet Tanzániában (1974-76), félévet a Kairói Egyetemen (1978) oktatott, és 3 évig a Jemeni Arab Köztársaságban volt Kereskedelmi Kirendeltség-vezető (1984-86). Azt hiszem, itt fordítottan működött az összefüggés, Molnár István kreativitásának, bátorságának köszönheti, hogy megtalálta ezeket a lehetőségeket, és kivételes adottságai, tehetsége hozzásegítette, hogy külföldi és hazai tapasztalatait hasznosítsa pályája során.   

Dr. Molnár István a foglalkozásdoktori címet (a dr. jur.-t) a tudományos kutatás elismerését jelképező kandidátusi fokozatra cserélte 1974-ben. A Magyar Tudományos Akadémián A szövetkezeti mozgalom főbb jogi kérdései a fejlődő országokban címmel védte meg dolgozatát (okl. sz.6140), melyből később könyv is született (Szövetkezeti mozgalom és tulajdonviszonyok Kelet-Afrikában, Akadémiai Kiadó Bp. 1980).

Az angol külkereskedelmi szakanyaggal is bővített felsőfokú nyelvvizsga mellett francia nyelvből alapfokú, arabból középfokú nyelvvizsgát tett.

Tudományos kutatásainak megkoronázásaként 2001-ben a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Doktori Iskolájában habilitált, előadásának témája az Európai Unióhoz csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi feladatainknak a számbavétele volt. 

 

A gyakorlati és az oktatói munka mindig is összefonódott Molnár István életében. Amíg főállásban különböző cégek vezető jogtanácsosaként dolgozott (1976-tól) óraadást vállalt. Majd 1990-től visszatért a felsőoktatásba, a Külkereskedelmi Főiskolán tanított főállásban magyar és angol nyelven, s emellett megbízásos joggyakorlati tevékenységeket végzett.

 

Molnár István önmagára jellemző módon, továbbra is kereste és megtalálta a kihívásokat. A Szolnoki Főiskola felvirágoztatására vállalkozott. A Külkereskedelmi és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett tagozatainak bázisán 1993-tól egy kis önálló felsőoktatási intézmény jött létre, melynek főigazgatói tisztségét Molnár István töltötte be 1994-től 2001-ig. A néhány száz hallgatóval bíró, nem igazán közismert főiskolából piacképes szakok indításával, magas szintű nyelvi képzés biztosításával és gyakorlatközpontú oktatással elérte, hogy több ezres létszámra duzzadó jelentős intézmény jöjjön létre az Alföld közepén. Kapcsolati tőkéit jól mozgósítva, eredeti ötleteit ügyesen megvalósítva megkezdték például a rendőrséggel együttműködve a Tourist Police akció kidolgozását, mely jelenleg is fokozza a Tisza-tó mellé vágyódók üdülési kedvét biztonságérzetüknek fokozásával.  

 

Ilyen vidéki gyökerek és elágazások mellett egy cseppet sem csodálkozunk, hogy Molnár Erikának nagyon rövid idő alatt sikerült meggyőznie édesapját, hagyják ott a fővárost, megtalálta számukra a legmegfelelőbb lakhelyet Veresegyház északi részén, Öreghegyen. A gyönyörű kilátás és a cseresznyefa változatlan, s mára a telken a környezetébe harmonikusan illeszkedő Makovecz Imre tanítvány által épített ház áll, amely leginkább akkor telik meg élettel, ha Hrabovszky Hanna Erika, a nagypapa számára jelenleg a világ legfontosabb lénye, hazalátogat. 

 

Molnár István és a főiskolánk költözése közel egybeesik. S Molnár István eddigi életútjából következően már szinte természetesnek találjuk, hogy a költözés után átmenetileg hontalanná vált, a helyét (és vezetőjét) kereső főiskolának azonnal a segítségére siet, felajánlja tapasztalatait, munkaerejét. Korszerűsíti a jogi oktatást, naprakész európai uniós ismereteit közvetíti hallgatói és kollégái felé, órákat tart, jegyzetet ír, feléleszti és működteti nálunk is a jogsegélyszolgálatot. Az ő kezdeményezésére alapítottuk meg a Postumus Professzor Emeritus díjat 2008-ban, melyet elsőként dr. Brusznyai Árpád görög-latin szakos professzor kapott meg vértanú halálának 50. évfordulóján. Javaslatára terjesztettük ugyanebben az évben a Szenátus elé az országgyűlés alelnökének, Harrach Péternek címzetes főiskolai tanári kinevezését, aki azóta számos rendezvényünk, államvizsgánk színvonalát emelte megjelenésével. Szintén Molnár István aktivitása járult hozzá, hogy létrejött Vácott is az Együttműködési Megállapodás a Bűnmegelőzési Akadémiával, hogy csak néhányat ragadjak ki a tevékenységei közül.

 

Középiskolája honlapján megtaláljuk nevét azon egykori diákok között, akikre büszkék. Tegyük hozzá, joggal büszkék, mi is azok vagyunk. Örülünk, hogy kollégáink között tudhatjuk, örülünk, hogy számíthatunk hasznos tanácsaira. Köszönjük, hogy ötleteivel, kapcsolataival segíti munkánkat.

További jó egészséget kívánunk.

 

 

Vác, 2010. április 8.

 

Dr. Rostás Rita

tudományos rektorhelyettes