PEDAGÓGUSKÉPZÉS KÉPZÉSI TERÜLET
1. ÓVODAPEDAGÓGUS ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: óvodapedagógus
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA)
– szakképzettség: óvodapedagógus
– nemzetiségi óvodapedagógus (német illetve a cigány-roma)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Kindergarten Teacher, Ethnic
Minority Kindergarten Teacher (German, Gypsy).
3. Képzési terület: pedagógusképzés
4. Képzési ág: óvodapedagógus, tanító
5. A képzési idő félévekben: 6 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
6.1. Az óvodapedagógus, tanító képzési ág közös képzési szakaszához rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: legalább 32 kredit, legfeljebb 54 kredit
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 26 kredit
nemzetiségi óvodapedagógus szakirányon ebből a nemzetiségi képzés gyakorlati ismeretei legalább 6 kredit
6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 9 kredit
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az óvodai nevelés feladatainak ellátására, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második
ciklusban történő folytatásához.
A nemzetiségi szakirányt választó óvodapedagógusok képesek az óvodás gyermekek magyar nyelven és nemzetiségi nyelven történő nevelésére.
Közös kompetenciák az óvodapedagógus, tanító képzési ágban
A hallgatók ismerik:
– a kisgyermekkori nevelés és oktatás történetének egyetemes és magyar jellemzőit,
– a gyermekek fejlődésének pszichológiai sajátosságait,
– Magyarország legújabbkori történetének és társadalmának kérdésköreit,
– az információs és kommunikációs technika használatához szükséges eljárásokat, tudnivalókat.
Az alapfokozatot birtokában – a nemzetiségi szakirányt is figyelembe véve – az óvodapedagógusok
a) az ismereteket illetően bizonyították, hogy
– ismerik és értik a társadalmi változások, a közoktatás és az óvodai nevelés összefüggéseit;
– ismerik a tartalmi szabályozás dokumentumait;
– ismerik az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait;
– ismerik a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit, azok tervezését, módszereit, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés lehetőségeit;
– az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti ismeretekkel rendelkeznek;
– elsajátították a tevékenységek szervezéséhez szükséges módszertani ismereteket az anyanyelvi nevelés, a játék, a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenység, a mozgás és a környezet tevékeny megismerése területén;
– ismerik az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;
– tájékozottak az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseiben;
– ismerik az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak
– az óvodás korú gyermekek személyiségfejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására,
– óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására,
– kompetenciájukból adódó szakmai lehetőségeik és feladataik felmérésére;
– problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;
– pedagógiai döntésekre;
– előítéletmentesen az inter- és multikulturális nevelésre;
– a családokkal való együttműködésre;
– a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra;
– a szakszolgálatokkal szakmai partnerség kialakítására;
– önálló tanulással és/vagy szervezett továbbképzésekkel új kompetenciák elsajátítására.
– idegen nyelven alapszinten kommunikálni;
c) szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
– önismerettel; önértékelési képességekkel; önérvényesítés, önmenedzselés képességével; sikerorientált beállítódással; minőségtudattal;
– gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel,
– fejlett kommunikációs képességgel,
– társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással,
– az egyetemes emberi és nemzeti normák tiszteletével, tudatos értékválasztási képességgel;
– a team-munkához szükséges kooperációs képességgel;
– környezettudatos magatartással.
A nemzetiségi óvodapedagógusok a fentieken túl
a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyították, hogy
– magas szintű nemzetiségi nyelvi kompetenciákkal rendelkeznek;
– ismerik a nemzetiség történelmét és kultúráját;
– nemzetiségi óvodapedagógusként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, a társadalmi érzékenység, a közösségi felelősségérzet és feladatvállalás;
– ismerik az óvodás korosztály nevelése során hatékonyan alkalmazható nyelvpedagógiai eljárásokat, nyelvátadási és fejlesztési stratégiákat,
– korszerű ismeretekkel rendelkeznek a korai kétnyelvűség szakterületén;
b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak
– elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában az óvodás korú gyermekeket valamennyi nevelési területen magyar nyelven nevelni, valamint a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni;
– korszerű népismereti/nemzetiségi tartalmak közvetítésére (néprajz, történelem, zene, tánc stb.) alkalmazni tudják e tartalmak óvodás korban történő elsajátíttatásának módszertani lehetőségeit.
c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek
– a nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal;
– a permanens művelődés igényével és képességével;
– az egyetemes emberi és nemzeti, illetve nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tiszteletével.
8. A törzsanyag (szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó ismeretek: 32-45 kredit társadalomtudományi ismeretek, pedagógia, pszichológia, informatika
– szakmai törzsanyag: 110-140 kredit, ebből
a) szakmai elméleti modul: játék pedagógiája és módszertana, anyanyelvi, irodalmi nevelés és módszertana, matematikai nevelés és módszertana, környezeti nevelés és módszertana, ének-zenei nevelés és módszertana, vizuális nevelés és módszertana, testnevelés és módszertana – 54-72 kredit, továbbá differenciált szakmai ismeretek felsőoktatási intézmény egyedi jellegét adó ismeretkörökből (pl.: idegennyelv) –12 kredit;
b) speciális programok modul: 30-40 kredit
ba) választható programok (pl.: családpedagógia, inkluzív–integrált nevelés,
környezeti nevelés, multi- és interkulturális nevelés, gyermek– és gyógytestnevelés,
gyógypedagógia) – 15-18 kredit,
bb) nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség esetén továbbá: nemzetiségi
ismeretek, kétnyelvűség elmélete és gyakorlata, nemzetiségi óvodai foglalkozások
módszertana és gyakorlata, nemzetiségi nyelv – 30-40 kredit.
c) szakmai gyakorlati modul: 26-34 kredit.
9. Szakmai gyakorlat:
A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer megvalósítására tesznek alkalmassá.
A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, önismereti, kommunikációs és játszóképesség-fejlesztő tréningek, a speciális programok gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani
stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.
A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. Az összes szakmai gyakorlaton belüli kreditértéke 9 kredit.
10. Nyelvi követelmények:
Egy idegen nyelvből középfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, mely feltétele az oklevél kiadásának.
A nemzetiségi szakirányon az idegen nyelv – kritériumfeltétel jellegén túl – kreditértékű szakismeret is.